A térkövezés esetében az igényes és tartós burkolat megvalósítása érdekében különösen fontos, hogy precízen készítsük elő a munkát, és ehhez, illetve a megfelelő térkő alap elkészítéséhez ismernünk kell a talaj tulajdonságait. A komplex talajvizsgálat – talajfizikai jellemzők meghatározása, a talajvíz helyzetének, tulajdonságainak megismerése – rendkívül fontos a sikeres végeredmény eléréséhez.
A talajmechanikai vizsgálatok elmulasztásáért később súlyos árat fizethetünk, ezért minden esetben azt tanácsoljuk, hogy ne spórolja el ezt az előkészítő feladatot, és az elvégzését bízza talajmechanikai laboratóriumra. Kisebb munkák esetén célszerű kikérni egy tapasztalt építőmérnök tanácsát.
A talaj esetén vizsgálandó a szemeloszlás, azaz hogy milyen méretű szemcsék milyen arányban alkotják.
Ezek alapján az egyes talajok különféle osztályokba sorolhatók:
A meredek lefutású görbe közel azonos szemcsékből álló talajt jellemez, az ilyen talaj vízérzékeny, nem kellően stabil alapot ad. A lapos, több frakciót átmetsző szemeloszlású talajtípus már kedvezőbb.
Az ilyen talaj ellenállóbb az erőhatásokkal és a vízzel szemben, így a térkő alap elkészítésének szempontjából előnyösebb.
Fontos a talaj vizsgálata agyagosság tekintetében is. Ha nem kezeljük a „zsíros”, térfogatváltozó agyagtalajokat, duzzadás illetve zsugorodás következik be. A kezelés hiánya a burkolaton egyenlőtlen süllyedéseket idézhet elő.
Magyarországon ez a talajtípus 40-50 %-os gyakorisággal fordul elő. A talajok agyagosságát a plasztikus index adja meg.
Kötött talajok besorolása az agyagosság mértéke szerint (MSZ 14043-2:2006]A fagyérzékenység, a fagyveszélyesség is fenyegető tényező, ezért tudni kell, hogy a finom, térfogatváltozást eredményező iszapok és fagyra érzékeny talaj milyen reális veszélyeket rejtenek pályaszerkezeteinkre, térköveinkre, burkolatainkra.
A talaj minősítése fagyérzékenység szempontjából kétféle módon történhet, meghatározható a szemeloszlási jellemzők és a plasztikus index alapján:
Fagyérzékeny talaj esetén fontos, hogy a fagy- és olvadási károk megelőzése érdekében a pályaszerkezetet megalapozó rétegrendbe megfelelő vastagságú védőréteget is tervezzünk.
A védőréteg kivitelezését és tervezését nagyobb forgalomra szánt burkolatok esetén mindenképp bízzuk szakemberre. A védőrétegnek 15 cm-nél vastagabbnak kell lennie, és fontos, hogy a védőréteg fagyálló, mállásra nem hajlamos anyagból készüljön.
Továbbá figyelembe kell vennünk azt is, hogy a védőréteg legnagyobb szemcseátmérője nem lehet nagyobb, mint a szilárd réteg szemcseátmérőjének fele.
Terhelhetőség szempontjából fontos tehát vizsgálni a talaj jellemzőit, és meghatározni a tervezett burkolat rétegrendjét. Egyszerűbb esetekben, kisebb volumenű munkáknál a következő táblázatban szereplő pályaszerkezeti rétegek figyelembevételével is meghatározható a térkő alap – vagyis a földkitermelés és a rétegrend – a térkőburkolat kialakításához.
Legterheltebb forgalom: főút, 7,5 tonna súly feletti forgalom, kereskedelmi út, bejáró, autóbusz-pályaudvar illetve -megálló, konténerbázis, repülőtéri parkoló, benzinkutak, nagy forgalmú illetve körforgalmú csomópontok, bevásárlóközpontok kamionparkolói és útvonalai, kikötő, rakpart stb. Közepes terhelés: 7,5 t alatti forgalom, lakóövezet, parkolók, autóbeállók, kerékpárút, park stb.
Könnyű terhelés (csak gépjármű nélküli forgalom): járda, medence körüli burkolás, lépcsőburkolás, teraszburkolás, kerékpár parkoló.
A fent ismertetett adatok nagy terhelésnek kitett burkolatok esetében nem váltják ki egy útépítő szakember vagy statikus szaktudását, mindössze mankóként szolgálnak a tervezés során.
Amennyiben igazán tartós burkolatot szeretne, vagy pedig biztos abban, hogy az építési területén milyen a talaj minősége, mindenképpen forduljon szakemberhez.